Gyepápolás

Elvárásaink szerint a pázsitgyep több szempontnak kell hogy megfeleljen. Legyen szép, tűrje a taposást, az igénybevételt, ne legyen gyomos, legyen sűrű, de ne legyen szüksége gyakori nyírásra. Ne legyen fű a virágágyásban, legyen viszont pázsit a fák alatt.

Hogyan is érhetjük el ezt?

Telepíteni, vagy vetni?

Gyepszőnyeggel a kert azonnal zöldel. És már két héttel a leterítés után ráléphetünk. Még két hét múlva pedig már egy focimeccset is kibír a gyepszőnyegünk.

30-40cm-es egyenletes jó minőségű lazább szerkezetű talajelőkészítést igényel. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy a kötött talaj felületére szórnak 5-10 cm vastagságban földkeveréket és erre fektetik a gyepszőnyeget. A fű gyökerei ebben az esetben nem tudnak megkapaszkodni a mélyebb rétegben és a növény nem tud kellő képpen megerősödni.

Több türelemre van szüksége, ha önmaga veti el a fűmagot.

Ebben az esetben is nagyon fontos a talaj-előkészítés. Nemcsak a megfelelő talajszerkezet kialakítása a cél, ilyenkor kell gondoskodni a talajfertőtlenítésről is, amennyiben indokolt. Alaposan lazítsa fel a talajt, és távolítsa el a gyomokat. A gyomok eltávolításakor szintén legyen nagyon alapos, sok bosszúságtól mentheti meg magát a későbbiekben. Az eltarackosodott, elvadult talaj megtisztítása nehéz és hosszú folyamat. Különösen a tarackra figyeljünk oda: gyomírtószerrel is nehéz kiírtani, később pedig ha már a füvünkben nő ki újra még sokkal nehezebb az eltávolítása.

Ha ezen túljutunk, kezdőthet a fűvetés. A kiszórt vetőmagot sekélyen gereblyézze be a talajba. Befejezésképpen tömörítse be hengerrel a felületet. A szép gyep előfeltétele a jó minőségű vetőmag. Mindig minőségi magot használjon!

Gyönyörködjünk benne, vagy játsszunk rajta?

Nem minden gyep egyforma. Minden gyepfelület egyéni döntés:

Díszgyep: Egyesek angolosan szeretik - puha szálak vékonyra vágva. Ehhez a típushoz olyan vetőmagot használjon, mely nagy koncentrátumban tartalmaz vöröscsenkeszt (Festuca rubra). Ez a fűfajta finom, lassan növő szálaival tűnik ki, melyeket 1,5 cm-re is visszavághatunk.

Virágos gyep: A romantikus változat. Legjobb hatásfokkal úgy ér el eredményt, ha olyan fűmag keveréket szór ki, mely százszorszép, vagy más vadnövény-magot tartalmaz.

Családi gyep: A strapabíró, sportolásra és játékra egyaránt alkalmas gyep. A vetőmagkeverékben a hangsúlyt az ellenálló réti perje (Poa pratensis) és az angolperje (Lolium perenne) adja.

Pázsitalkotó növények:

Angol perje (Lolium perenne)

Gyors fejlődésű, fényes levélfonákú, jól telepíthető, taposást tűrő bokrosodó fűfajta. A tápanyag és a vízellátásra érzékeny, az árnyékot nem bírja. Az ápolási hiányosságok hatására 3-4 éves korára zsombékosodó csomós gyepet ad. Gyakori hengerezést igényel.A pázsit magassága 4-5cm. Sok szárhajtást fejleszt, ezért nyesedék eltávolítása nélkül szüksége van a gyepszellőztetésre. Laza bokrú fűfaj, a virágágyásba ezért nem terjeszkedik, viszont a sérült pázsit foltokat sem növi be magától. Tűri a nitrogénterhelést.

Réti perje (Poa pratensis)
Nehezen telepíthető, de ha sikerült megtelepíteni, akkor jól terjeszkedő, hosszú életű tarackos pázsitgyep-alkotó. A taposást nem igényli, de az igénybevétel tűrése jó. Tápanyag és vízellátásra érzékeny, napfény igényes, minőségi pázsitot biztosító fűféle. A tarackokról sűrűn gyepesedő, a sérüléseket gyorsan benövő, jó önfelújító képességgel rendelkező pázsitfű. Pázsit magassága 3-5 cm. A nyiradékot érdemes minden nyírás után eltávolítani, mert a növény tarackjaival belenő a filcesedő felszíni rétegbe, és később ez kiszáradva a gyep ritkulását okozza. A talajszellőztetés hiányára érzékeny. A mély szellőztetők is eredményesen alkalmazhatók, különösen a gyökérfejlődési időszak előtt. Az angol perjével társítva, az annak kiritkulását követő években átveszi a helyét a pázsitban, de csak akkor, ha telepítéskor az angol perje növényállományra vonatkoztatott vetőmag aránya nem haladta meg a 15-20%-ot. Legkedvezőbb pázsitalkotó társnövénye a vörös csenkesz.

Vörös csenkesz (Festuca rubra)
Keskenylevelű, tarackos, sűrűn gyepesedő, de lassan tarackoló növény. Pázsitgyep-alkotóként előnye, hogy egy ütemben fejlődik a réti perjével, ezért nagyon jól társíthatók. A nyírási magasság 3-5 cm. Napfény igényes, de jól tűri a szárazságot és az árnyékot is. Az „árnyékfű” pázsitkeverékeknek egyik fontos alkotó eleme. A pázsitban a réti perje a napos, míg a vörös csenkesz az árnyékosabb részeken határozza meg a pázsit minőségét. A gyenge, vagy rosszul élezett fűnyíróktól hajlamos a kiszőkülésre, vagyis a nyírás után a rostok a levél végen maradnak levágatlanul, míg a sejteket kiüti közülük a kicsorbult vagy az élét nem tartó rotációs kaszaszerkezet.

Tarackos vagy fehér tippan (Agrostis alba)
Kevés keverék alkotó része. Az indás fű nagyon igényes, a vetőmagja pedig drága. Gyakori nyírást és rendszeres öntözést igényel sok tápanyaggal. Csak automataöntözésre berendezett kertek díszgyepjét alakíthatjuk ki belőle. A legjobb minőséget a hengerkéses fűnyírók alkalmazásával érhetjük el rajta. A golfpályák célterületén, a „green”-eken 3- 5 mm magasra nyírva is alkalmazzák.

Nádképű csenkesz (Festuca arundinacea)
Lazabokrú, a szálfüvek közé besorolt, pázsitgyepre alkalmassá nemesített fűfaj. Erős növekedésű, durva, széles levelű pázsitot ad. Pázsit magassága 5-7cm. Kemény, fegyelmezett fenntartást igényel. Szárazság tűrő, de szárazon tartva gyenge minőségű, mondhatni csúnya gyepet ad. Tápanyag igényes. Gyenge nitrogén ellátás mellett, a kielégítő öntözés ellenére sem ad jó minőségű pázsitot. Megritkult pázsiton zsombékot, csomókat képezhet. Mélyen gyökerező, jó tápanyag hasznosító növény, ami lejtős területek talajvédelmére nagyon alkalmas. A fenntartás színvonalát jól jelzi.

A gyepet a rendszeres és szakszerű nyírás teszi pázsittá. A nyírás hatására javul a gyep minősége, növekszik a tömöttség, sűrűbb lesz a pázsit. A sűrűbb hajtások vékonyabb és keskenyebb leveleket nevelnek, ami javítja a minőséget. A nyírás idejét, gyakoriságát a füvek fejlődési üteme határozza meg. Általános szabály, hogy a fű magasságának csak a 30%-át szabad eltávolítani, és csak olyan mértékig, hogy a nyírás után a fűszálon több levél is maradjon. Ez azt jelenti, hogy a 4 cm pázsit magasság biztosításához a gyepet a 6 cm magasság elérésekor nyírni kell. Ekkor a levágott száron még marad két-három megnyírt levél is esztétikailag szép megjelenését és zöld színét biztosítja. Ha a fű megnyúlik, akkor a levelek belenőnek a fűnyíró vágási magasságába és ezt követően levéltelen, szalmasárga tarlót kapunk, ami ez után beszárad. Az elpusztult hajtások szármaradványait gyakori gyepszellőztető eljárással távolíthatjuk el. Az újra sarjadáshoz több idő kell, de ezt követően megszépülhet a pázsit. A fű magasságának egy harmadánál többet levágva a nyírás gyökérpusztulást okoz, ez pedig maga után vonja a pázsit pusztulását.

A nagyobb díszértékű és igénybevételt is tűrő pázsitok általában igényesebbek a vízre és a tápanyagra. Fenntartásuk magasabb színvonala a nyíráson kívül a tápanyagpótlásszakszerűségében is megnyilvánul.
A tápanyagellátás minősége befolyásolja a pázsitgyep sűrűségét, levél színeződését, szárazság-, hő-, és nem utolsó sorban igénybevétel tűrőképességét, betegség ellenállóságát, valamint a tápanyag túladagolásból eredő környezetszennyezését. A tápanyag kijuttatása műtrágya formában történhet, ami lehet:
1. szemcsés – vízben azonnal oldódó (pl. SUBSTRAL Növényvarázs gyeptrágya)
2. szabályozott tápanyag leadású (granulátum),
3. folyékony – öntöző vízzel permetezéssel juttatunk ki a gyepre.

A tápelemek

A nitrogén a fű legfontosabb tápanyaga. Elősegíti a gyakori vágások után a hajtások
regenerálódását, a pázsit sűrűségének kialakulását, javítja és erősíti a fű zöld színét, javítja
a gyep szárazságtűrését. A nitrogén tartalmú műtrágyákat a hatóanyag hozzáférés
szerint a következő csoportra oszthatjuk:

vízóldható gyors tápanyag leadású
szabályozott tápanyag leadású.

A vízoldható nitrogén tartalmú műtrágyák jellemzője, hogy hatóanyaga:

gyorsan felvehető a füvek számára,
a talajból gyorsan ki- vagy elmosódhat,
a fű levelét megégetheti a rátapadó szemcse, ha nem kap idejében csapadékot,
kevésbé drágák,
a vegetációs időben gyakrabban, de kis adagokban alkalmazzák,
hajlamosak a talaj pH csökkentésére,
hűvös és meleg időjárás esetén is egyaránt jó hatékonyságúak.

Az ebbe a csoportba tartozó műtrágyák hatóanyag szerint a következők:

ammóniumnitrát /NH4NO3/,
ammóniumszulfát /(NH4)2SO4/,
kalcium nitrát /Ca(NO3)2/,
kálium nitrát /KNO3/, karbamid /CO(NH2)2/.

A lassú vagy szabályozott tápanyag leadású műtrágya-csoport jellemzője:

a talajtípus, hőmérséklet, levegő és vízellátási tényezők szabályozzák, hogy a hatóanyag milyen gyorsan válik elérhetővé a növények számára,
megbízhatóbb a folyamatos nitrogénforrás miatt,
közepes és alacsony vízben oldódás,
lassú a kimosódása, ezért a növény előbb tudja felvenni, mint ahogy kimosódhat,
ritkán égeti meg a pázsit levelét,
drágább a hagyományos műtrágyáknál,
biztonságos használat,
hűvös időjárás esetén nem elég hatékony,
folyamatos tápanyag-utánpótlás.

Ebbe a csoportba tartozó műtrágyák, mint a SUBSTRAL gyeptrágya gyomirtóval, mohairtóval, vagy akár a Starter trágya, hosszúhatású tápanyag szolgáltató képességük révén a fű igénye szerint juttatják ki a tápanyagot. A foszfor is nélkülözhetetlen makroelem a füvek számára, ami nagyon sok növény - élettani folyamatban vesz részt. A foszfor a fiatal növényi részekben fordul elő nagyobb mértékben. A füvek kevesebb foszfort vesznek fel, mint nitrogént vagy káliumot. A foszfor különösen létfontosságú a telepítés után a csíranövény növekedési és fejlődési állapotában. Stimulálja a gyökérképződést, fejlődést és a bokrosodást, ezzel elősegíti a növény gyökérváltási időszakának sikeres túlélését. A meglévő gyepeken a foszforhiány csökkenti a hajtásképzést, a szár növekedési ütemét. A növények foszfátellátása szempontjából a legfontosabb, hogy a foszfátok a növények által könnyen felvehetők legyenek. Az alkalmazható foszfor műtrágyák a Szuperfoszfát porított (16-18% P2O5) és szemcsézett (17-19% P2O5) alakban, a por alakú Nyersfoszfát (30% P2O5), valamint különböző hatóanyag arányú N:P:K kevert és komplex műtrágyák. A kálium, a nitrogéntől és a foszfortól eltérően, nem építőeleme a szerves anyagnak, mégis nélkülözhetetlen a növény növekedési és fejlődési folyamataiban. A pázsitgyep relatíve nagy mennyiséget igényel a káliumból, de csak a második helyen van a nitrogén
után. A fiatal, növekedésben lévő hajtásrészek nagy mennyiséget tartalmaznak. Amennyiben a talajban bőségesen áll rendelkezésre kálium, a fű hajlamos többet tárolni belőle, mint ami az életfolyamataihoz szükséges. Ezt a fokozott felvevő képességet „luxusfogyasztásnak” is nevezik. A felvett kálium hajlamos a növényi részekből való kimosódásra, mivel ionos formában halmozódik fel a növényben. A legtöbb K-műtrágya vízben oldódik, ezért ionjai gyorsan összekeverednek a talaj ionjaival. A leggyakoribb káli műtrágyák a klorid tartalmú kálisó, a KCl, ami 60% K2O hatóanyagot tartalmaz. Mivel a fűfélék nem klorid érzékenyek, ezért igen gyakran alkalmazott formátum a pázsitgyep termesztésben. A kénsavas káli vagy kálium-szulfát hatóanyaga 50%, olyan gyepeken javasolt az alkalmazása, ahol savanyító hatása pozitív irányban érvényesül, vagyis a talaj pH értéke magas, és a csökkentése kívánatos. Kálium túladagolásból eredő kár alig fordul elő, hacsak nem a sóhatás jelenik meg, mint károsító tényező. Felléphet viszont az ion antagonizmusból eredő, közvetett kártételt okozó, magnézium és kalcium hiányt előidéző hatása, mint legismertebb tünet.

A műtrágya kijuttatása

A nitrogénellátás tervezésénél a gyorsan oldódó műtrágyákat (tápoldat vagy vízben oldódó kristályos szerkezetű műtrágya) több

részletben megosztva, esetenként a gyepen kiváltott színhatás alakulásától függően javasolt kiadni.
A szabályozott tápanyag kijuttatását a termékismertetőben közölt javaslat szerint célszerű végrehajtani. A nitrogén hiány első színeződés tünete a fű sárgulása. Ez elsősorban a gyors hatású műtrágyák nitrogén szintjének lecsökkenése után következik be. A kijuttatási hibák a pázsit foltos elszíneződésében jelentkeznek. A műtrágyázáshoz különböző eszközöket használunk. A szerkezet lehet ejtve-szóró vagy röpítő tárcsás megoldású. Mindkét megoldás gyakran alkalmazott módszer a kisebb felületek kézi kezelésénél is.

Magyarország legismertebb műtrágya családja a SUBSTRAL kitűnő minőségben kínálja a gyep ápolásához szükséges tápanyagutánpótlási megoldásokat. Az egyenletes méretű granulátumok lehetővé teszik a gyep tápanyagellátását. Természetesen a SUBSTRAL gyeptrágyák felhasználási javaslata eltérő időintervallumokat követel, így pl:

Starter gyeptrágyát (NPK 18:22:5) áprilistól – szeptemberig,
Hosszú hatású gyepágyát (NPK-22:5:10) márciustól – augusztusig,
Őszi gyeptrágyát (NPK 16:0:16) augusztustól – októberig,
Gyomirtós gyeptrágyát (NPK-22:5:5) márciustól – augusztusig,
Mohairtós gyeptrágyát (NPK 18:0:0) márciustól – szeptemberig,
Növényvarázs gyeptrágyát (NPK 30:10:10+ME) áprilistól – szeptemberig.

Nézzük meg ezen műtrágyák néhány jellemzőjét, ezzel is segítve a választást.

A Starter gyeptrágya foszforban gazdag, hosszú hatású műtrágya, melyet magvetés vagy gyepszőnyegezéskor ajánlatos használni. Hatástartama 100 nap. A hosszú hatású gyeptrágya elősegíti a gyepnövények növekedését a nagymenynyiségű nitrogén tartalmával. Finom szemcsés granulátum egyenletes tápanyagellátással. Hatástartama 100 nap.
Az őszi kondicionáló gyeptrágya nagy nitrogéntartalma vassal és mangánnal van kiegészítve. A nitrogén mellett a kálium tartalma is jelentős, melynek a nyár végére leromlott pázsitok regenerálásában van jelentősége. Hatástartama 100 nap.
A gyomirtós műtrágya kiirtja a gyepben megjelenő kétszikű gyomokat, természetesen a megfelelő és szakszerű gyepfenntartás elengedhetetlen a későbbi gyomok megjelenésének elkerülése érdekében. Hatástartama 100 nap.
A mohairtós műtrágya vas-II-Szulfátot tartalmaz, így a gyepben megjelenő moha kiirtására hivatott. A mohairtás és a gyep trágyázása egyben oldható meg. Hatástartama 100 nap.
A növényvarázs gyeptrágya kristályos formája vízben tökéletesen oldódik, mikroelemekkel kiegészítve segíti a gyepnövények fejlődését. Használata egyszerű, ugyanis 5-6 alkalommal kell alkalmazni egy szezonban. Egy az egyben oldható, ami azt jelenti, hogy a 350 grammos kiszerelésű Növényvarázsból 350 liter tápoldatot lehet készítni, ez a rendkívüli gazdaságosságról árulkodik. Használatával gyors és látványos minőségjavulást érhetünk el, rövid hatástartam mellett.

Az öntözés nem egyszerűen víz kijuttatás. A gyep naponta 3-4 mm vizet képes elpárologtatni négyzetméterenként. 1kg szárazanyag képzéshez 800 liter vizet használ fel, amit a tápanyagellátás javításával csökkenteni lehet akár 400 literre is. Az öntözés vízadagját és gyakoriságát a természetes talajadottságok is erősen meghatározzák. Homokos talajú gyepen gyakrabban, 4-5 naponként kis 10-15 mm, a középkötött talajon 7-8 naponként 15-20 mm közepes, az agyagos, kötött talajokon telepített pázsitot pedig ritkán, 10-12 naponként 20-30 mm vízadaggal öntözzük. A fák árnyékában lévő pázsitoknak viszont vegyük figyelembe, hogy kétszer annyi vízre van szüksége. Ettől a gyakoriságtól eltérhetünk, vagy el kell térnünk, ha megjelennek a gyepen a hervadás tünetek. Első tünet a fű lankadása, vagyis rálépve a lábnyomon a fű nem ugrik vissza. A következô fokozat a sötétzöld és a kékes színeződés megjelenése, viszont ezt már a barnulás, a kisülési állapot bekövetkezése követi. Az öntözési időpont megválasztása legalább olyan fontos, mint a gyakoriság és a vízadag. Élettani szempontból a pázsitok öntözésére legmegfelelőbb időpont a hajnali, reggeli órákban van, amit 10 óráig be kell fejezni. Alacsony a párolgás, nem lesz vízveszteség, és a fű napközben felszárad, ami kedvezőtlen feltételeket teremt a levélgomba betegséget okozó organizmusok számára. A GARDENA öntözőberendezések teljes mértékben segítenek önnek, hogy meghatározott időpontokban kerüljön kijuttatásra a gyep számára szükséges vízmennyiség.

A pázsit talaj felszínén és talajában egyaránt felszaporodik a szerves anyag, ami különböző problémák forrása lehet. A pázsit alkotó füvek tövénél un. filcréteget képeznek az elhalt fűszálak és a lehulló levelek rostos maradványai, vagy a fű között hagyott nyiradék el nem bomlott része. A 2-4 cm vastag filcréteg már zavarja az egészséges gyep életfeltételeinek biztosítását. Visszatartja a nedvességet, de hamar kiszárad és ezzel gátolja a fű növekedését. A lebomláshoz nitrogént von el, ami rontja a gyep színeződését. Egyedüli pozitív hatása lehet, ha a lebomlása közben a belőle kimosódó, feltáródó tápanyagok gazdagítják a gyep talaját, javítják tápanyag ellátását, de miután már zavaró tényezôvé válik, el kell távolítani a főből.

A másik szerves anyag felhalmozódási hely a gyep gyökérszintje, a gyepnemez. Ez a gyökerekkel átszőtt felső 5-10 cm vastagságú réteg meghatározó a gyep életfolyamataiban. A gyökér maradványok, amelyek az elhalt fűszálak talajban lévő gyökér részeiből képződnek, a talajlakó szervezetek tevékenyégének hatására bomlanak le, ha rendelkezésre áll a szükséges nitrogén, mint bakteriális tápanyagforrás. A hatékony lebontási folyamathoz megfelelô szintű oxigén ellátásra van szükség a talajban, ami a talaj ülepedettsége, tömörödése miatt egyre csökken, ez pedig már nemcsak a lebomlási folyamatokat, hanem a gyep életfeltételeit is csökkenti, ezért szükség van a talaj ilyen irányú kezelésére is.

A felszíni filcréteg eltávolításához a gereblyézési elven működő ápoló eszközökre van szükség. A gyepszellőztetés ideje elvileg az év bármely szakában végezhető, de erős, a talajt is bolygató munkát ne végezzünk nyáron. A megritkult gyepfoltokon és a felsértett talajon kikelnek az egyéves gyomok, közte a parlagfű is, ami ellen nem egyszerű védekezni. A legkedvezőbb időpont a filcréteg eltávolítására, a gyepfésűk alkalmazására, az őszi gyepszellőztetési időszak, szeptemberben, amikor az őszi hajtás növekedés feltételeit javíthatjuk a beavatkozással.

A gyep talajának felszíni rétegébe is belevágnak a mélyszellőztetők. A kés és a művelés mélysége állítható. A gyep talaj felszíni rétegéből az elszáradt tarack és fűcsomó maradványokat szedi ki, miközben az élő tarackok elvágásával kihajtásra serkenti az alvórügyeket és fokozza a gyep besűrűsödését. Eredményesen alkalmazható felülvetés előtt is a fűmagok talajba kerülésének elôsegítésére. A gyepnemez teljes mélységében azonban nem levegőztet, nem lazít ez az eszköz sem, ezért alkalmazzuk a gyep levegőztető eszközöket a teljes gyepnemez réteg átműveléséhez. A másik csoport eszközei, a késes gyephasogatók függőlegesen átvágják a talajréteget és a benne lévő gyökereket, ami elősegíti a levegő bejutását a talajba ezzel javítva a szerves anyag feltáródást és a mélyebb gyökerezést, valamint a gyep sűrűsödését.

A mindent eldöntő intenzív ápolás: mélyszellőztetés

A mélyszellőztetés a gyepfelület számára hosszan tartó, mélyre ható intenzív kúra. A mélyszellőztető éles kései mélyre hatolnak be a talajba. A növénymaradványokat, mohát és gyomokat így hosszú időre és hatásosan távolítjuk el a fűszálak közül. Víz- és táputánpótlás a gyep gyors regenerálódásáról gondoskodik.

A mélyszellőztetés legjobb időpontja a már említett ősz (szeptember környéke), de tavasszal, az első fűnyírás után is - régiótól és időjárástól függően március vagy április-elvégezhetjük a kezelést. A fű ekkor is szépen besűrősödik, de figyeljünk oda, hogy a gyomok ne kaphassanak életteret!

Ilyen egyszerű:

Haladjon sorról sorra a mélyszellőztetővel
Ismételje meg az ellenkező irányba
Erősen mohás felületen az előző irányra merőlegesen is szellőztessen.

A gyengéd kúra: fűlevegőztetés

A fűlevegőztetés az ápolás gyengéd és rendszeres módja. Ezzel a praktikus azonnali intézkedéssel bármikor élhet. Ellentétben a mélyszellőztetéssel ilyenkor csak a felület kerül átfésülésre. Az acélrugókkal ellátott henger távolítja el a mohát és növénymaradványokat, így megelőzzük a gyomosodást és mohásodást, és a növénymaradványokból képződő réteg sem tud újra kialakulni. A fűlevegőztetőt sűrűbben és rendszeresebben használhatjuk, így alkalmas az egész éves ápolásra.

Gyepszegély ápolás

A szegélyvágás a gyepek fűnyíróval elérhetetlen területének ápolását jelenti. A nem téglalap alakú területeken, vagy éppen fák mellett, gyakori hogy a fűnyíró elhagyja a nyíratlan füvet. Ilyenkor alkalmazzák a vízszintes irányú szegélyvágást. Erre alkalmasak a damilos és az akkumulátoros, nyéllel is ellátható szegélyvágók, amivel olyan kis helyek is elérhetők, pl. fák környéke, kúszó cserje, falak széle mentén, ahová a fűnyíró nem fér be. Ennek hiányában maradnak a rövid vagy hosszú nyelű kézi ollók. A gyepfelületek szélének az ágyások mentén a függőleges szegélyápolásra van igény. A virágágyások, kerti utak mellett a függőleges gyepszegélyre rádől a fű, vagy ellapul a szegély és benő az ágyásba. Ez ellen a legjobb lehetőség a merev szegély beépítésével történő határolás, de ennek hiányában szegélyvágásra van szükség.
Tavasszal az első fűnyírás után vagy előtt kell elvégezni a föld szegély helyreállítást az ágyások, utak mentén, az erre a célra kialakított félhold alakú szegélyalakítóval. Ez a függőleges szegély természetesen a fűnyíróval nem járható, mert beomlana, így a megmaradó fűszálakat részben vízszintesen, részben függőlegesen, kell vágni minden alkalommal a nyírás után. A függőleges szegélyvágást ilyenkor az erre a célra kialakított kézi ollóval végezzük, pl. forgatható fejű ollók, amivel vízszintesen és függőlegesen is vághatunk. Ugyanerre alkalmas az akkumulátoros forgatható fejű, nyeles szegélyvágó is.

A pázsitok növényvédelmét a gyomok eltávolítása, a rovarok elleni védekezés és a levélgombák kártételének megakadályozása jelenti.

Gyomok elleni védekezés

Vannak évelő kétszikű gyomok, egyéves egyszikű, valamint széles levelű kétszikű gyomok. A leggyakoribb a fehér here. Ez egyben a gyep nitrogén ellátásának hiányosságát is jelzi. Az irtásukat megfelelő szintű nitrogén ellátással történő kiszorítással, vagy szelektív gyomirtó szerek alkalmazásával végezhetjük. Vegyszeres gyomirtás: A szelektív szerek alkalmasak a más széles levelű gyomok, pl. százszorszép, útifű, cickafark, irtására is. Az engedélyezett szerek közül lehet választani, vagy forduljunk növényvédő szakemberhez, mert az alkalmazásuk feltételeit állami törvényerejű rendeletek szabályozzák.
Mechanikai védekezésről beszélünk, mikor a gyomokat gyökerestől távolítjuk el a gyepből. A különféle kiszedő eszközök vagy a kézzel történő gyomlálás vezethet megfelelő eredményre. A muhar félék ellen a szabályosan végzett fűnyírás a legjobb védekezés. A rendszertelenül és tarlósra vágott fűben a talaj felmelegszik, és utat enged az egyéves muharfélék csirázásnak és betelepülésének. Az egészséges, rendszeresen ápolt gyepnek természetes gyomelfolytó tulajdonsága van.

Rovarok elleni védekezés

A telepítéskor végzett talajfertőtlenítéssel kezdhető a védekezés. Később az álló gyepekben is ezeket javasolt alkalmazni. Engedélyezésük az előbbiekben elmondottakhoz hasonló. A rovarok nemcsak a füveket rágják ki, hanem a vakondnak is eleséget szolgáltatva, azok elszaporodását is elősegítik. Leggyakoribb rovar kártevők a cserebogárpajor,lótücsök, lószúnyog lárva (szipoly), tücsök, szöcskék, sáskák, hangyák.

Levélbetegségek elleni védekezés

Tavasztól őszig fordulnak elő, de a globális felmelegedés okozta időjárási behatások alapján bármikor számíthatunk a megjelenésükre.

Szürke hópenész (Typhula incarnata) és Rózsaszín hópenész (Fusarium nivale): Tavaszi időszakra jellemző. Minden füvünk érzékeny rájuk. A pázsitot le kell takarítani a jéggé fagyott hótól, mert ez elősegíti a kialakulását. Tünete kör alakú szürke penészes és rózsaszín micéliumos penészes foltok formájában jelentkezik.

Helmintospóriumos betegségek: Tavasz végén, nyár elején és ősszel hűvös, csapadékos időben jelentkeznek. Elsősorban a réti perje és a csenkeszek érzékenyek rájuk, de megtalálhatóak az angol perjét és az egynyári perjét fertőző változatok is. Az egyes változatai levél foltosodást, szár elhalást és gyökérrothadást okozhatnak. A kerti pázsitra nincs engedélyezett növényvédő szer.

A boszorkány kör: Kalapos gombák a megjelenési tünete. A szerves anyag felhalmozódás teszi lehetővé a gyepben való megjelenésüket. A gomba körök okozta szín elváltozást fokozott nitrogén ellátással szüntethetjük meg. Előfordulásuk gyakoribb a mulcsozó fűnyírók alkalmazása esetén.

Fuzáriumos betegségek: A megbetegedések jele a gyűrű alakban kisárgult levél közepén zöld folttal. A csapadékos és meleg időben kedvez az elterjedésének. Tartsuk be a hajnali, kora reggeli öntözési időpontot, hogy mire a nap felmelegszik, megszáradjon a fű. Engedélyezett növényvédő szer nincs. Komoly probléma esetén szakemberhez kell fordulni.

Lisztharmat (Erysiphe graminis): Nyár végén és kora ősszel találkozhatunk a lisztharmattal. Elsősorban a réti perje betegsége. Tünete: fehér színű, penésszerű, gombaszagú bevonat jelenik meg a levélen és a száron. Engedélyezett növényvédő szer jelenleg nincs forgalomban.

Rozsda (Puccinia ssp): Szintén nyár végén és kora ősszel találkozhatunk a rozsdával, amely erősen fertőzi a füveket. Tünete a poros, rozsdás színű bevonat a fű levelén. Jellemző, hogy amivel érintkezésbe kerül, azt vörös színűre színezi. Pázsitra engedélyezett növényvédő szer nincs forgalomban.

A hatékony és környezetkímélő növényvédelem érdekében, feltétlenül konzultáljon szakemberrel a különböző kezelések megkezdése előtt!

Az eddig leírt gondolatok tanulmányozása, lehetővé tette az Ön számára a gyepek igényeinek megismerését. A víz kijuttatása még nem elegendő ahhoz, hogy tökéletes pázsitot érjünk el, ugyanis egyéb tényező is befolyásolja a pázsit minőségét és habitusát, mint pl.: a tápanyagutánpótlás, a nyírás, a gyepszellőztetés, a gyepszegély ápolás, a növényvédelem, hiszen ez egy komplex pázsitfenntartási programot jelent. A tudatos és precíz ápolással, a kerti pázsitunk habitusát nagymértékben módosíthatjuk, természetesen a rendszeresség és a gondos odafigyelés mellett. A gépek műszaki állapotának ismerete elengedhetetlen és ez a későbbi pázsitfenntartás minőségében fog megnyilvánulni. A karbantartásra legjobb a téli időszak, hiszen ilyenkor vegetációs munkálatokat nem igényel a pázsit. Fontos, hogy a karbantartás minden egyes munkálat végeztével végbemenjen, legyen ez akár műtrágyaszórás, nyírás, öntözésnél a szűrők vagy akár a gyepszellőztető hengerek, stb. tisztítása. A legfontosabb ápolási tényezők egyike a növényvédelem, hiszen a levélbetegségekre soha nem lehet teljesen felkészülni. Természetesen mindig kérjük szakember közreműködését! A minden igényt kielégítő pázsitgyep az ápolási teendők figyelembe vételével és szakszerű betartásával könnyedén elérhető és méltán büszkélkedhetünk a környék legszebb pázsitjával.